Épületenergetika

Bevezetés

Ezeket a szakmai oldalakat, azért tartjuk szükségesnek, hogy egyértelmű legyen álláspontunk, hogy milyen szakterületet értünk az ÉPÜLETGÉPÉSZET alatt.

Az ÉPÜLETGÉPÉSZET egy olyan alkalmazott tudomány és gyakorlati technika együttes megjelenése, amelynek szakmai alkalmazásával biztosítani lehet

  1. az emberi tartózkodásra alkalmas zárt terek elvárt komfort érzetét
  2. növények és állatok zárt térben való optimális fejlődését
  3. műkincsek számára szükséges komfort állapotot
  4. különböző technológiai célt szolgáló berendezések, készülékek, gépek közegellátását és hulladékainak elvezetését.

Az ÉPÜLETGÉPÉSZET más oldalról nézve egy olyan folyamatirányítás, amely a természeti környezet és az építményekben lévő belső terhelések rendszerének sokféle változó hatását úgy irányítja a kívánt paraméterekre, hogy közben

  1. a természeti kincsekkel maximálisan takarékoskodik
  2. a környezetet a kibocsátásokkal minimálisan terheli
  3. az épített környezet esztétikai elvárásait teljesíti.

Az ÉPÜLETGÉPÉSZET mindig kész rendszerelemekből dolgozik, ő rendszert alkot (tehát nem konstruktőr)

 Részletes kifejtés

Az Európai Parlament és Tanács 2002/91 EC direktívája

  1. Hatályba lépés: 2003. január 4.
  2. Bevezetési határidő: 3 év, 2006. január 4.
  3. Az Európai Tanács és Parlament erre kötelez minden tagországot!

( Magyarország 2009. január 1-től vezeti be új építésű épületekre, a meglévőkre 2013. január 1-től érvényes.)

  1. Miért tartja fontosnak az EU ezt a témát?
  2. Mert területén az összes energiafogyasztás mintegy 40%-a az épületszektorra jut – a fenntartható fejlődésnek ez a kulcskérdése, különös tekintettel az épületek hosszú fizikai élettartamára, a szétszórtan elhelyezkedő, nagyszámú fogyasztóra.

Az előírt kereteken belül lehetséges a követelmények számszerű értékének és bizonyos számítási algoritmusoknak az egyes tagországok adottságaihoz való igazítása (éghajlat, építőipar, szociális helyzet).

A rendeletre vonatkozó követelmények:

  1. A követelménynek tartalmaznia kell az épület rendeltetésszerű használatát biztosító épületgépészeti rendszerek energiafogyasztását.
  2. Az energiafogyasztást primer energiában kell kifejezni.
  3. A követelményt évi fajlagos fogyasztásban (alapterületre vagy térfogatra vetítve) kell megfogalmazni.
  4. A kapcsolódó hatályos MSz – EN, CEN, ENISO szabványokat tiszteletben kell tartani.
  5. Az éves fajlagos fogyasztásra vonatkozó követelmények előremutatóak – racionálisan alacsonyak – legyenek.
  6. A szabályozás a kisebb energiafogyasztás mellett ösztönözze a megújuló energia, a kis primer energiatartalmú energiahordozók használatát.

 

Épületekre vonatkozó követelmények

Miután a szellőzési igény, a melegvízfogyasztás, a világítás erősen függ az épület rendeltetésétől, a határértékeket nyolc – tíz változatban kell meghatározni a jellemző funkciókra (lakó, oktatási, kereskedelmi, iroda.).
Természetesen a határértékek a funkciótól függően különbözőek.

Vegyes rendeltetésű épületek esetén a bemenő tervezési adatok és a követelmények

    1. vagy a jellemző rendeltetés
    2. vagy térfogatarányosan súlyozott átlagok

alapján határozhatók meg a tervező döntése szerint.

A Magyarországi szabályozást az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet határozta meg, mely 2006. Szeptember 1-től kötelező érvényű.

A TNM miniszteri rendelet mellékletei, a szabályozást illetően tartalmazzák

    1. a számítási módszert,
    2. tervezési alapadatokat és a
    3. követelményeket.

Többszintű követelményrendszer

 az összesített primer energiafogyasztás ne legyen nagyobb, mint X kWh/m2év,

  1. ezen belül az épület fajlagos hőveszteség tényezője ne legyen nagyobb, mint Y W/m3 (de ez önmagában még nem garancia az első követelmény teljesülésére)
  2. az egyes határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezője ne haladja meg az adott szerkezetre előírt határértéket (de ez önmagában még nem garancia a második követelmény teljesülésére).

Vannak olyan épületek, amelyekre az összesített energetikai jellemző nem írható elő, mert rendeltetése nem teszi lehetővé a fogyasztói magatartást jellemző bemenő adatok előírását.
Ezekre az épületekre a szabályozásnak csak két szintje érvényes (szerkezetek hőátbocsátási tényezője, fajlagos hőveszteségtényező).

A rendelet hatálya nem terjed ki az alábbi épületekre

  1. az 50 m2-nél kevesebb hasznos alapterületű, illetve évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre
  2. a felvonulási épületre, a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre
  3. hitéleti célra használt épületre
  4. a műemlék, illetve a helyi védelem alatt álló építményre, védetté nyilvánított műemléki területen (műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen, történeti tájon), helyi védelem alatt álló, a világörökség részét képező vagy védett természeti területen létesített építményre
  5. a nem lakás céljára használt mezőgazdasági épületre
  6. az ipari épületre, ha a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb mint 20 W/m3, vagy a fűtési idényben több mint 20 szoros légcsere szükséges, illetve alakul ki
  7. a sátorszerkezetre
  8. a sajátos építményfajtákra, illetve annak tervezésére.

 

Számítási módszerek:

A számítási módszer szempontjából a szabályozás hatálya alá tartozó épületek két csoportra oszthatók:

  1. többszörösen összetett energetikai rendszerű épületek,
  2. szokványos épületek.

Egy épület akkor többszörösen összetett energetikai rendszerű, ha az épület fűtött tereinek alapján számított alapterülete 1000 m2 vagy annál több és az alábbi feltételek közül legalább kettő egyidejűleg teljesül:

  1. a beépített világítás és a technológiai berendezések fajlagos egyidejű teljesítménye az év legalább 100 napján legalább napi 8 órán át meghaladja az egységnyi fűtött térfogatra vetített 20 W/m3 fajlagos értéket,
  2. az épület burkoló felületeinek (az üvegezés nettó méretei alapján számított) üvegezési aránya 40%-nál nagyobb,
  3. a határolószerkezetek légjáratai a légtechnikai rendszer részét képezik (“klímahomlokzatok”),
  4. az épületben az év legalább 100 napján legalább napi nyolc órán át gépi hűtést alkalmaznak.

Az épület szokványos, ha nem teljesül az előző feltételrendszer.

Szokványos épületek számítási módszerei:

A szokványos épületek energetikai jellemzőinek meghatározása a tervező döntése alapján háromféle eljárással végezhető:

  1. a nemzetközi gyakorlatban elfogadott számítógépes szimulációs módszerrel (ESPr, TRNSYS, Energy+..);
  2. részletes számítási módszerrel (Basoft programok);
  3. egyszerűsített módszerrel (Excel).

A részletes és az egyszerűsített számítási módszerek egyes lépései felváltva, “vegyesen” is alkalmazhatók.

Határoló szerkezetek hőátbocsátási tényezőinek határértékei:

Az épület fajlagos hőveszteség tényezője:

A fajlagos hőveszteség-tényező megengedett legnagyobb értéke a felület/térfogat arány függvényében a következő összefüggéssel számítandó:

A/V < 0,3                qm = 0,2 [W/m3K]
0,3 < A/V < 1,3      qm= 0,38 (A/V) + 0,086 [W/m3K]
A/V > 1,3                qm = 0,58 [W/m3K]

ahol
A = a fűtött épülettérfogatot határoló szerkezetek összfelülete [m2]
V = fűtött épülettérfogat (fűtött légtérfogat) [m3]

Az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelmények:

Az épületek összesített energetikai jellemzőjének számértéke nem haladhatja meg az épület felület-térfogat aránya és rendeltetésszerű használati módja függvényében a számítási összefüggéssel megadott értéket.

Az összesített energetikai jellemzőjének megengedett legnagyobb értéke a következő összefüggéssel számítandó:
(Ahol a mértékegységben az “a” = év)

Lakó- és szállásjellegű épületek

A/V < 0,3              EP = 110 [kWh/m2a]
0,3 < A/V < 1,3     EP = 120 (A/V) + 74 [kWh/m2a]
A/V > 1,3              EP = 230 [kWh/m2a]

Irodaépületek (egyszerűbb középületek)

A/V < 0,3              EP = 132 [kWh/m2a]
0,3 < A/V < 1,3     EP = 128 (A/V) + 93,6 [kWh/m2a]
A/V > 1,3              EP = 260 [kWh/m2a]

Oktatási épületek

A/V < 0,3              EP = 90 [kWh/m2a]
0,3 < A/V < 1,3     EP = 164 (A/V) + 40,8 [kWh/m2a]
A/V > 1,3              EP = 254 [kWh/m2a]

Egyéb funkciójú épületek

Az előző funkciótól eltérő rendeltetésű épületekre az összesített energetikai jellemző követelményértékét a rendelet mellékleteiben meghatározott épület és épületgépészeti rendszer alapján lehet meghatározni.

Az épületek nyári túlmelegedésének kockázata:

  1. Az épület nyári túlmelegedésének kockázatát vagy a gépi hűtés energiaigényét épületszerkezeti, árnyékolási és természetes szellőztetési megoldások alkalmazásával kell mérsékelni.
  2. Ha a rendeltetésszerű használatból következő belső hőterhelésnek a használati időre vonatkozó átlagértéke nem haladja meg a qb < 10 W/m2 értéket, a túlmelegedés kockázata elfogadható, amennyiben a belső és külső hőmérséklet napi átlagértékeinek különbségére teljesül az alábbi feltétel:

Δtbnyár < 3 K nehéz épületszerkezetek esetében
Δtbnyár < 2 K könnyű épületszerkezetek esetében

 

A tanúsítás a következő területekre terjed ki:

  1. épület határoló szerkezete
  2. természetes szellőzés
  3. belső légállapot
  4. fűtési és HMV rendszer
  5. gépi hűtési rendszer
  6. légtechnikai rendszer
  7. mesterséges világítás
  8. szolár rendszerek

A felsorolásból látható, hogy az épületek minőségtanúsítása nem csupán épületgépészeti feladat, ennek jelentős épületszerkezeti és elektromos vonzata is van.

A tanúsítás tartama:

  1. épületek energiafelhasználása számítás és/vagy mérés   alapján
  2. referenciaértékek
  3. összehasonlítás, megítélés
  4. ajánlások az energiafelhasználás csökkentésére

Ki végezheti az épületek minőségtanúsítását, vagyis ki lehet épületenergetikai auditor?

Az épületek minőségtanúsítását csak magasan képzett, felsőfokú képzettséggel és megfelelő gyakorlati idővel rendelkező szakirányú mérnöki végzettséggel rendelkező független és regisztrált szakemberek végezhetik.
A leendő auditoroknak vizsgát kell tenniük a Magyar Mérnöki Kamaránál, vagy a Magyar Építész Kamaránál az alapképzettségüknek megfelelően.

Az épületek hőtechnikai vizsgálatának elvégzése után, a rendeletben szereplő fajlagos értékek figyelembe vételével kell meghatározni az épület várható energia fogyasztását.

Az épület energetikai jellemzője a követelményértékre vonatkoztatva határozza meg az energetikai minőség szerinti besorolást.

Az energiatakarékos üzemeltetésen túl, megnőtt az épület forgalmi értéke is, mivel magasabb energia osztályba sorolható az épület!

Az épületek Energetikai Tanúsítása 2009. január 1-től kötelező lesz, így megléte nélkülözhetetlen lakásvásárlás, építés és bérlés előtt!